A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának finanszírozásával, a „Tudomány és régiók találkozása” című program keretein belül konferenciát szervezett 2019.05.13-án, Balatonfüreden.

A konferencia előadói között hazai és nemzetközi tudósok és politikusok magyar és angol nyelven tartottak előadásokat a klímaváltozás Európa tavaira gyakorolt hatásairól és lehetséges forgatókönyvekről.

A konferencia a következő szekciókra volt bontva: Szakpolitikák kialakítása szekció, A tudomány felhívása- Az európai nagy tavak legaktuálisabb környezeti kihívásai a Balaton szemszögéből, Társadalmi részvétel- Szervezetek és tavak együttműködései és végezetül A döntéshozók Eszközei- Lehetőségek és tapasztalatok szekció.

A szakpolitikusok között olyan személyeket tisztelhettünk meg, mint dr. Navracsics Tibor EU biztos, Hölvényi György Európa Parlamenti képviselő, dr. Botos Barbara Innovációs és Technológia Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, továbbá a házigazda Balatonfüred Város Polgármestere dr. Bóka István.

A szakpolitikusok egytől egyig egyetértettek abban, hogy milyen nehéz 5 éves ciklusokban gondolkodva stratégiákat kidolgozni és legfőképpen véghezvinni, eredményeket elérni. További gondot jelent a különböző koncepcióknak a gyakorlatba való átvitele. A sikeres környezetvédelmi politikában a jövőt a lokális munkafolyamatokban látják, hiszen a helyiek ismerik legjobban az égető problémákat a közvetlen környezetükben. Globális szinten a kutatások lefolytatása elsődleges, fontos segítséget nyújt majd a következő évek munkatervének megalkotásában. Dr. Bóka István elmondta, hogy tavunk mindannyiunké, ezért közösen kell tennünk a megóvásáért.

Dr. Botos Barbara ismertette az éghajlatváltozás Balatonra gyakorolt hatását, és előzetes modellezését a következő évtizedekre. A kutatásainak eredménye sokkoló számokat mutat. A számok alapján kijelenthető, hogy a Balaton vízgyűjtő területeinek teljesítménye az elmúlt években jelentősen lecsökkent. Az esőzések eddig nem tapasztalható kiszámíthatatlan folyamatban zajlanak le, teljesen egyenlőtlen periódusban. De emlékeztetett, hogy a 2000-es évek voltak a tó jegyzett történetében az egyik legszárazabb időszakai. A mostani terv a várhatóan fokozatosan csökkenő vízutánpótlás ellensúlyozására a vízszint 120 cm-re való emelése. Ez azonban több infrastrukturális kérdést felvet.

Dr. Bóka István szerint a 120 cm-re való emelésre nincsenek a települések felkészülve. A Balaton településein a csatornahálózat és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése egy ideje mellékvágányra került. A part menti ingatlanokkal való beépítésre a vízszintemelés szintén nem megoldás.

Dr. Botos Barbara a már jelenlévő éghajlatváltozásra az alkalmazkodó munkafolyamatok lebonyolítását emelte ki. Végezetül azzal zárt, hogy a Balaton élővilága a tó vízszintcsökkenéséhez is tökéletesen tudnának alkalmazkodni. Az emberiségnek mindent meg kell tenni, hogy ezt sikeresen véghez lehessen vinni.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója Puskás Zoltán bemutatta az invazív állat-és növényfajok közül a legnagyobb számban előfordulókat, illetve részletesen ismertette a BFNP munkásságát. Külön kitért a folyamatosan növekvő turistaszámra a látogatóközpontoknál.

A további előadók között több külföldi édesvíz kutató is megfordult, illetve bemutatásra került a LIFE program pályáztatási rendszere is. Az uniós pályázati lehetőség alapján önkormányzatok és vállalatok is pályázhatnak olyan feltételekkel, hogy az elnyert pályázati összeget a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre használják fel.

A kiváló előadások alapján megtudtuk, hogy a külföldi kutatók, a politikusok és a magyar tudományos élet főszereplői milyen eredményeket tudnak felmutatni az édesvízi tavak, elsősorban a Balaton védelmében. A lehetőségeink sokrétűek, azonban mindenképpen közös cselekvésterv szükséges ahhoz, hogy szeretett tavunk még sok évig ilyen szemetkápráztató módon ragyogjon minden nap.