Az országos védettséget és ismertséget élvező Balatonkenesei Tátorjános élőhelyére vezető tanösvény jelzése sárga „T”, mely kiemelt természetvédelmi terület. A tanösvény kezdetét jelző tábla a Táncsics Mihály utcában, a Kultúra háza előtt található. A sok élményt ígérő tanösvény ajánlott haladási iránya a Soós-hegy déli peremén vezető út, majdan a Tatárlikak, a Soós Lajos emlékmű, ahol megpihenhet, és a kibontakozó látvány szépségével feltöltődhet a hozzánk érkező, majd a Partfő utca, Bajcsy- Zs. utca és a Batthyány utca után visszaérkezünk kiinduló pontunkra a Kultúra házához. A túra megállóhelyeit információs táblák jelzik, melyeken városunk és a terület kiemelkedő botanikai, történelmi és földtani értékeit ismerhetik meg az érdeklődők. Az útvonal kényelmesen egy óra alatt bejárható. A tanösvény részben összefonódik a vasútállomásról induló „sárga sáv” jelzéssel, amely szintén felvezet a fokozottan védett tátorjánokkal benépesült, pompás balatoni kilátást nyújtó hegytetőre. 

A tátorján lágy szárú, évelő növény, a keresztesvirágúak családján belül a káposztafélékhez tartozik. Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes szára 80–150 cm magasra is megnőhet. Az egészséges növény enyhén káposztaillatú, ám a pusztuló, elrothadó tövek kellemetlen szagot árasztanak. A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagyméretűek, akár 60 cm-re is megnőnek, mind a szár, mind pedig a levelek fiatalon szőrösek, később kopaszodók.  A kifejlett növény 4-5 éves korában virágzik először, időjárástól függően április-május táján. Tömör, később fellazuló, fürtvirágzatban nyílnak apró, 8–10 mm átmérőjű, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszínes, hímnős virágai, melyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A porzón mézmirigyek találhatók, míg a zöld bibeszálon sárga fejes, ülő bibe fejlődik, melynek megporzását a rovarok végzik. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karó gyökerét, a „tatárkenyeret”. A nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű termése a „becőke” a kocsány csúcsán ül. A termés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, mely egyetlen, csípős ízű magot rejt. A tátorján jellegzetes „ördögszekér”: a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja.

Termőhelyeinek megszűnése miatt hazánkban már csak néhány kisebb állománya él, s ezért fokozottan védett növény. A Balatonkenesei Tátorjános a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának felügyelete alá tartozik. Az egész területen a gépjárműforgalom tilos. Egy tátorján bokor eszmei értéke méretétől függően minimum  30 000 forint, károsítása büntetéssel jár. Kérjük, ne térjenek le a kijelölt ösvényekről, ne szedjenek virágokat, és ne gyűjtsenek állatokat! Köszönjük!

Fotó: Szűcs Anikó