A Hello Balaton híreiről értesülhet hírlevelünkben vagy a Facebook-on!
Most: 27℃
Holnap: 30℃

Balatonkenese, Balatonakarattya története

Kedves Balatonunk, azaz a „Magyar Tenger”, sokféle irányból közelíthető meg. Aki a főváros felől érkezve pillant rá, nem tud betelni azzal a fenséges panorámával, amely az akarattyai, majd a kenesei Magas parton fogadja.

A Balaton Keleti Kapujában már ezer éve ezzel a csodával fogadjuk a hozzánk érkezőt. Ez az ősi település azonban városnak régi is, új is. A tíz évszázada itt élők mindennapjait meghatározta a halban bővelkedő víz, a közeli szőlők és a történelem sodrása.

A veszprémvölgyi apácakolostor birtokaként kezdte írni saját históriáját még a XI. században, de 1532-ben országgyűlésnek is helyt adott. A mezővárosi rangra emelt helység első igazi fénykorát a reformkornak köszönheti, hiszen a vasútvonal kiépítése, a Széchenyi István nevével fémjelzett gőzhajózás, a politikai és irodalmi elit balatoni üdülési szokásai  mind-mind fellendítették az érdeklődést a terület iránt.

A gombamód szaporodó fürdő,- és vitorlás egyesületek ideális helyszínt találtak tevékenységükhöz szerte a tó körül, így az Árpád-kori Kenesén és a XX. század első harmadában divatba jövő Balatonakarattyán is.

A világháború, majd az ötvenes években zajló társadalmi változások nagy mértékben megnövelték e két település lélekszámát, melyek később közigazgatásilag is egyesültek. Mindezen változások megkoronázásaképpen ez a természeti értékekben és műemlékekben gazdag település újra kivívta magának a városi rangot.

A ma élő ember lehetőségei megnőttek, igényei kiszélesedtek. Vágyik a szépre, az utánozhatatlanra, de a csöndre és pihenésre is. A Balaton partján 12 km hosszan elnyúló Balatonkenese és a szomszédos Balatonakarattya pontosan ezt nyújtja a kikapcsolódni, feltöltődni vágyóknak, de azoknak is, akik az aktív pihenést, országjárást részesítik előnyben.

A már említett, felejthetetlen panorámát nyújtó kilátó a Soós-hegyen, vagyis a Magas-parton várja a túrázást kedvelőket,de mindjárt meg is sokszorozza az élményeket: a magaslat ugyanis természetvédelmi terület is egyben, itt található az országos szinten is ritka és nagy becsben tartott tátorján (Crambe tataria) legnagyobb kolóniája. Soós Lajos emlékére állították közéjük a messziről is jó iránytűként látszó obeliszket. A löszfalba vájt Tatárlikak pedig a történelmet, az ornitológiát vagy az unikális sporttevékenységeket kedvelőket vonzzák.

Kellemes programlehetőséget nyújt Baaltonakarattya zöld területe, a Rákóczi Park. Kilátó várja itt is azokat, akiket a Balaton látványa nyűgöz le, de a térségben egyedülálló vasúti alagút is sok fotóst vonz. A Körszínpad előadásai a kulturális rendezvényekre, a szabadtéri sportpálya az aktív kikapcsolódásra vágyókat hívogatja. Itt tudjuk felkeresni azt a több, mint 4 évszázada rendületlenül kitartó szilfát, melynél a néphagyomány szerint maga Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem is megpihent. A sokat megélt matuzsálem ugyan nagyrészt kiszáradt, mégis  ő a Balaton-felvidék legismertebb, védelem alatt álló ősfája. Gyökereivel már egy új szilfát táplál, mintegy tovább örökítve a múltat. A terület a XVI.században az országgyűlés színteréül is szolgált.

Városunk a felnőtteknek és a kicsiknek egyaránt maradandó szellemi-kulturális élményeket igyekszik nyújtani, a gasztronómiával és finom borokkal a Lecsófesztiválon és az ízek, borok, legendák programsorozaton köthetnek szorosabb barátságot, a gyerekek pedig a Tátorján Játékvárban fejleszthetik ügyességüket.

Bővebb információval, térképekkel, kiadványokkal a Tourinform Iroda szolgál a Táncsics M. u. 24. szám alatt ill. a 88/594-645 telefonszámon.

Anno…

 Már illír és kelta népek, rómaiak is lakták e vidéket, a mediterrán jellegű tájon megalapozták a szőlőkultúrát is. Az üdülőváros részben a középkori falu helyén,(Kenese) részben a XX. századi  parcellázások nyomán (Akarattya) alakult ki, bár az Árpád-korban Terra Akaratia néven is ismert volt.

Kenese első  írásos említésére azonban már a  veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű alapítólevelében, 990-ben került sor, természetesen akkor még a „Balaton”előtag nélkül, hiszen ez a forma csak az északi-parti vasútvonal megnyitása után került a köztudatba.

Knisa formában szerepel, ami szláv eredetű szó és fejedelmet, vezért jelent.

Az ezeréves településen a régészek több, egymásra épülő kultúra nyomait fedezték fel, a leletek egy része a veszprémi múzeumban tekinthető meg.

A középkorban királyi halászok, vadászok, udvarnokok kiváltságos népe lakta.

 A történelmi megpróbáltatások nyomát őrzik a Magas-part oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak, Töröklikaknak nevez. A tatárok ugyanis 1941-42 telén át tudtak kelni a befagyott Dunán és az útjukba kerülő falvakat sorra kifosztották, lakosait lemészárolták. Ez lett sorsa a szomszédos Mámának, Sándornak, Csitténynek is, a lakosaik ide menekültek. A legenda szerint ekkor vájták a löszfalba a ma is megtekinthető barlangokat, „likakat”, hogy bennük oltalmat találjanak a horda fosztogatásai elől.

A későbbi időkben is hasznát vették a vájatoknak, hol gabonát, hol halászati munkaeszközöket tárolva bennük. A Kenesén járó turistának szinte „kötelező”a megtekintésük, a jelzett turistaút, vagyis a Tátorján tanösvény egyik állomása a Magas-part ezen része.

Kenese mezővárosi előélettel is büszkélkedhet, éppen ezért a levéltári adatok már a XV. században pecsétről számolnak be. Ennek mintázata és színvilága visszaköszön a mai jelképeinkben is.

A település 1532-ben ismételten a figyelem központjába került: a vesztes mohácsi csatavesztés utáni országgyűlést itt tartotta a magyar nemesség hogy megvitassa az ország sorsát, hogy kiderüljön, melyik királytól várhat nagyobb védelmet a török terjeszkedéssel szemben. A Nádasdy Tamás vezette,  három napig tartó  országgyűlésre a szemben álló királyokhoz kötődő hűség miatt csak a nemesség egy része jött el, szám szerint 73 főúr és kísérete, valamint  V. Károly császár küldötte  és a pápa követe. Sajnos  a megjelentek sem a megoldandó feladatokra koncentráltak, hanem hatalmi csatározásba fogtak, felütötte a fejét a pártoskodás, a sehová se vezető  civakodás.

Kedves történet kering az akarattyai szilfáról, melyek szerint erre az országgyűlése éppen e fa alatt került volna sor- a lovak nyergében ülve.

A pontos helyszín nem ismeretes, azonban a nemes urak összejövetelének emlékét egy szép kopjafa őrzi a református templom kertjében.

A másik, szintén e szilfával kapcsolatos legenda Rákóczi fejedelemhez kötődik. Az egykori fa környéke mindenképpen megér egy szép sétát, de előtte megismerkedhetünk mindkét történettel a honlapunk természeti szépségeket taglaló fejezetében.

A kuruc katonák dunántúli harcaik során többször megfordultak a településen. Rákóczi hű brigadérosa, Béri Balogh Ádám a közeli Hosszú-mezőn vívott győztes csatát Rabutin császári hadai ellen 1707 februárjában. Emlékét táblák hirdetik a Városháza és a Honvéd Üdülő falán.

A reformkorban kezdődött a Balaton-parti települések nagyobb mérvű ismertté válása. A haladás szerencsére nem kerülte el Kenesét sem: vasúti összeköttetése révén nagy tömegek indulhattak meg az üdülőváros fölkeresésére. Ezt 1846 óta újabb járművel is megtehették, ugyanis ekkor kötött ki első ízben a Kisfaludy gőzös, melyet Széchenyi István építtetett és a fedélzetén állva, éppen a születésapján figyelte a hajó első útját. Ezzel a bravúros megérkezéssel vette kezdetét a balatoni hajózás, igaz, a gőzös közel 40 esztendőn keresztül egyedül szelte a habokat.

Ez időben az utazást Kenese és Pest között postakocsi forgalom bonyolította le. A szabadságharc idején az elhíresült vízi jármű a délvidéki harcok utánpótlását szállította.

Az első balatoni gőzhajót sok képen ábrázolták, a nép a szívébe zárta.

A Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület az 1930-as években dolgozta ki a parcellázási tereket, az intézőbizottsága osztotta, mérte a telkeket, építette a kerítéseket, a már 1921-ben megindult tárgyalások eredményeképpen. 683 telket alakítottak ki abból a 282 hektárnyi földdarabból, amelyet az Akarattyai Villatelkek Intézősége vásárolt meg a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól. A terveket Péchy Lajos és Lachnitt Károly dolgozták ki. A friss település gyorsan fejlődött: strand, teniszpályák, vendéglők, vitorlásversenyek vonzották az akkori nyaralóközönséget. Az első villatulajdonos Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő, az Akarattyai Fürdő Egyesület örökös díszelnöke volt. E szervezet a legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó üdülőtulajdonosok és vendégeik megfelelő helyen és színvonalon tudjanak sportolni, szórakozni, fürdeni.

 A II. Világháború során több bombatámadást is megért a település. Súlyos harcok színtere volt a „Margit-vonal”, mely a város közelében húzódott, csekély maradványai a mai napig fellelhetőek.

Az idősebbek még emlékeznek arra, hogyan kellett benyújtani a fákra vonatkozó igényeket és sorra ültették el a  növényeket. Az utcákat szegélyező rengeteg cseresznye-és sárgabarackfa annyira jellemző  Akarattyára, hogy még Veres Péter is megörökítette az egyik írásában.

 A megsárgult fotókon, képeslapokon  nyomon követhető az akkori fürdőkultúra, a stranddivattól a bérelhető kabinsorokig. Akarattya szépsége sokakat magával ragadott, a fővárosiak sorra vásároltak telkeket, ahová a háború alatt és az ötvenes években nagy számban ide is költöztek. A Fürdőtelep Egyesületet rendeletileg megszüntették, de a mostani jogutód igyekszik mindenben követni és ápolni a hagyományokat.

A két település 1969 óta fűzte közigazgatásilag is szorosabbra a kapcsolatát, 2009. július 1-én  pedig ismételten városi rangra emelkedett.

Balaton Keleti Kapuja
Turisztikai Egyesület
hellobalaton.eu
További információkkal
várja a Balatonkenesei Tourinform Iroda!
Telefon: Tourinform Balatonkenese
2017 Minden jog fenntartva!
welovepixel